Dohányzás és fogágybetegség 3. rész

A dohányzás hatása a saját fogakra, különösképp az implantátumokra. Sokan azt hiszik, az implantátumon nem jelentkezhetnek fogbetegségek. Szuvasodás valóban nem. Azonban a fogágybetegség, ínysorvadás (parodontózis), íny- és csonttasak nem csak hogy előfordul, de az implantátum még fogékonyabb is rá. Mi a fogágybetegség, mi okozza?

A fogágybetegség stádiumai: a fogon, majd a foggyökéren felhalmozódó lepedék tulajdonképpen egy baktérium telep. A lepedék ha zavartalanul „nőhet”, annak baktérium összetétele folyamatosan „fejlődik”. Ha ~2 hétig nem jár arra fogkefe, kristályosodási gócpontok, fogkő szigetek alakulnak ki a lepedékben, melyek idővel összefüggő elmeszesedett baktérium telepet, fogkövet alkotnak. Ha valaki nem jár fogkőeltávolításra, ahogy telnek a hónapok, a fogkő hízik, ínygyulladást, majd íny-, később csontsorvadást okoz. A fogkő pedig egyre mélyebbre tud hatolni; szinte tolja le maga előtt az ínyt és csontot a foggyökérről. Mindeközben egyre agresszívebb baktériumok is megtelepednek a fogkőben, melyek gyorsítják a csontpusztulást; a csonttasak legmélyebb részén, a tasak fenekén egy állandó „gennypocsolya” pang – tele elhalt szövetekkel és baktériumokkal.

Az íny egy relatíve ellenálló, speciális rost rendszerrel nő a foghoz. Ilyen az implatátumoknál nem alakulhat ki: itt egy lazább, sérülékenyebb hámtapadással nő hozzá az íny az implantátum felszínéhez.

Az előző részekben leírtak szerint a dohányzás következtében egy regenerációjában korlátozott, elvékonyodott, sérült íny, csökkent vérellátással és immunvédekezéssel a háta mögött kellene megvédje a fogakat. Sőt, a dohányzás még fokozza is a lepedék képződést, a baktérium akkumulációt. Ha rendszeres és alapos fogkőeltávolítással és otthoni szájápolással nem kedvezünk ínyünknek, nem „lélegezhet fel”, a baktériumok állandó rohamai előbb utóbb áttörik az íny védelmi vonalát és hozzáférnek, elkezdik elpusztítani a csontot…és máris kialakult a csonttasak. Mely egyre csak mélyül kezelés nélkül. Na, most ebbe a környezetbe képzeljünk bele egy titán csavart, egy implantátumot: amelyhez amúgy is csak gyengébben tudott hozzánőni az íny. Ha van egy hatalmas várunk vastag tölgy várkapukkal (=fogak) és deszka kapukkal (=implantátumok): ha egyfolytában rohamozza a kapukat az ellenség (a baktériumok), egyértelmű, hogy a gyenge hamarabb megadja magát. Az implantátum mindig hajlamosabb fogágybetegségre. Fokozott gondozást és figyelmet igényel. Ha pedig már implantátum mellett kialakult az íny- illetve csonttasak, a „védőknek” sokkal nehezebb a feladata; sőt, teljes gyógyulás nem lehetséges. Ugyanis, míg a fogak gyökereinek sima felszíne relatíve könnyen letisztítható, közel tükörsimává és baktérium mentessé tehető; addig az implantátumok meneteinek mélyén, valamint a titán felületén – az erősebb csontintegráció érdekében kialakított – felületi érdesség mikronos gödreinek millióiban baktériumok hatalmas tömege kiirtathatatlanul megbújhat.

Egy dohányzó páciens fogágybetegség miatt eltávolított implantátuma (tele barnás-fekete fogkővel)

Néhány „érdekesség”: Dohányzás okozta fogimplantátum tasak képződés a felső állcsontban kifejezettebb, gyakoribb. A felső állcsont gyengébb, szivacsosabb csontállománya lehet ennek egyik oka. A dohányzás érszűkítő hatása a nikotin véráramba történő felszívódása révén súlyosbítja a fogak és implantátum körüli ínyproblémákat. Az alsó állcsont kevésbé kitett a szöveteken könnyen átjutó nikotin hatásának, mivel e terület a nyelv és szájfenék által fedettebb. Tehát: