A dohányzás hatásmechanizmusa a szájüreg biológiai folyamataira 4. rész

…egy cseppet tudományosabban Mennyi cigaretta káros? A legtöbb tanulmány szerint alább leírt következmények 10+ szál / nap mennyiség esetén jelentkeznek. (Napi 1, max. 2 szál hatása nem kimutatható). A cigaretta füstöt mintegy 2.000 molekula alkotja. Még nem is ismerjük mindegyik hatását, sőt még annyira sem egymásra való hatásukat…a dohányipar nem ezeket a kutatásokat fogja támogatni. A három legfőbb, legkárosabb összetevője a nikotin, szén-monoxid és hidrogén-cianid.

A cigarettafüst növeli az – amúgy is ínysorvadást okozó – foglepedék képződést bizonyos kulcsfontosságú molekulák megváltoztatása által.
Tartós dohányzás esetén a szájüregi szövetek – tápanyag, oxigén és immunvédelmét biztosító – vérellátása nagyon jelentősen lecsökken: a szájüreg kapilláris ereinek összkeresztmetszete fele annyi, mint egy nemdohányzónak. A dohányzás érszűkületet okoz a nikotin véráramba történő felszívódása révén. A nikotin nem csak a tüdőn ill. véráramon keresztül a szájba visszajutva fejti ki szájüregi hatását. A nikotin rendkívül jó diffúziós képessége miatt azonnal, mélyen bejut a szájüregi szövetekbe és helyben is hatva, tovább fokozza az érszűkületet.
A dohányzás káros hatással van az erek, kapillárisok regenerációjára, ezáltal is gyengíti a gyógyulást.
Gátolja a sebszél „összegyógyulásban” nélkülözhetetlen fehérjék képződését.
A sebszélek egymáshoz, de az íny foghoz, implantátumhoz “tapadását” biztosító fibroblaszt sejtek megtapadási képességét is gátolja (a fibroblaszt termeli a kollagént és az íny kötőszövetének alapállományát).
Ha meg is tud gyógyulni az íny, csak egy kollagén rostokban szegény ínyszövet jön létre. Ez nem csak baktériumoknak kevésbé ellenálló ínyt eredményez, de a nikotin is még könnyebben, még mélyebben tud behatolni a száj szöveteibe.
A nikotin megzavarja a csont oszteoblaszt sejtjeinek működését, a csont átépülési folyamatait. (A csont állandó átépülésben van, reagál a terhelés, az életkörülmények változására. A csontpótlás tulajdonképpen ennek egy extrémen “forszírozott” módja.). Erős dohányosok esetén a fogeltávolítások helyén nem gyógyul meg rendesen a csont, gyulladásos kötőszövettel teli lyukak maradnak a foggyökerek helyén, felettük az íny elvékonyodott.

Beültetés után 3 hónappal, fogpótlás készítés előtt ilyen, – dohányzás miatt – elvékonyodott íny, alatta már kissé sorvadt csont.

A gyógyulási a folyamatokba avatkozik be durván a dohányzás:

a beültetett csontpótlás szétesik, elhal, elfertőződik, begyullad, genny képződik, sebszélek szétnyílnak.
Implantátum gyógyulása lassabb, rizikósabb, nem tud ugyanolyan (tökéletes) lenni, mint egy nem dohányzó esetén; „sebezhetőbb” marad a jövőben is; élettartamuk évekkel rövidebb.

Mit kell mindebből megtanulni?

Többféle csontpótlási metódus, implantáció dohányzók esetében is elvégezhető. Bizonyos csontpótlásoknál biztos a komplikáció, ezért nem elvégezhetők.
Műtét utáni napokban tilos a dohányzás. De már előtte is érdemes legalább 1 héttel letenni.
A dohányzás 5-10-szeres sikertelenségi rátát okoz.
Magas szintű otthoni szájhigiéniával és 3-6 havonta elvégzett fogkő eltávolítással csak csökkenthető a dohányzás okozta rizikó.
Leszokás esetén, 3 hónappal később megvalósul a szájüreg szöveteinek regenerációja; működésük helyreáll.